Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
A KORAI FEJLESZTÉS JELENTŐSÉGE ÉS MÓDSZEREI III.
További fejlesztési módszerek
Kokas-módszer
Kokas Klára, a komplex művészetterápiás módszer kidolgozója úttörő zenepedagógus volt, Kodály Zoltán tanítványként énektanárként, karvezetőként végzett, majd a pszichológia, pedagógia felé fordult. Eltérő fejlődésmenetű gyerekekkel foglalkozott, ötven évvel ezelőtt az éneklés, a zene, a mozgás és a vizuális ábrázolás különféle eszközeit használva dolgozta ki saját, iskolateremtő metódusát. Az első csoportok állami gondozott kisiskolásokból és óvodásokból álltak, akiknél a hagyományos énekoktatás nem volt hatásos. Ő a kötelező tananyag helyett személyre szóló dalocskákat, zenei üzeneteket használt, az érzelmileg súlyosan sérült gyermekeknél.
Ez egy zenei alapú személyiségfejlesztő foglalkozás, amely nem csak a zenehallgatáson, éneklésen keresztül foglalkozik a gyerekekkel, de a mozgás és az alkotás is nagyon fontos része. A mai gyerekeket rengeteg inger éri nap mint nap, ez a sokszínűség az órákon is megvan. A kreativitást, önkifejezést segíti a zenemű elképzelése, mozgásos átélése és vizuális ábrázolása is.
A foglalkozás közös énekes bemutatkozással és mozgásos feladatokkal kezdődik. Az énekléssel kezdődő bemutatkozás a kapcsolatteremtés fontos eszköze, a gyerekek dallam-improvizációs készségét is gazdagítja. Ezután, a gyerekek kényelmesen ellazulva, behunyt szemmel hallgatják a zenét, a dallamot. Később, elképzelik mit jelent számukra és szabadon mozogni kezdenek. Mindenki a saját elképzelése szerint. A Kokas módszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy itt nem az azonnali eredmény, a megtanult dalok állnak a középpontban, hanem a folyamat, amelynek hatására a gyerekek nyitottabbak, elfogadóbbak lesznek, és jobban megismerik önmagukat. Az átváltozás, az, hogy a zene hallgatása közben a gyerekek különböző tárgyakat, élőlényeket személyesítenek meg, segíti a kreativitást, a figyelemösszpontosítást, mozgáskoordinációt.
A legfontosabb azonban, hogy a mozgás és az alkotás végtelen változatosságával ki tudják fejezni azokat az érzelmeket, amelyeket szavakban nem képesek. Amikor eltáncolják, vagy lefestik örömüket, fájdalmukat, álmaikat önállóan, vagy szabadon választott társaikkal, az számukra katarzisélményt nyújt, megkönnyebbülnek, elengedik a problémát.
Sindelar-módszer
A tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája
Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta óvodás és általános iskolás gyerekek számára dolgozta ki speciális módszerét. Komplex fejlesztő programjának célja az idegi eredetű tanulási és magatartási zavar megelőzése ill. a zavar elmélyülésének megakadályozása. A sindelari koncepció szerint a gyakorlást a „gyökereknél” kell kezdeni, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához képest igen alacsony.
A fejlesztés a szülő és a pedagógus aktív együttműködéséről szól. A foglalkozások naponta maximum 10 percet vesznek igénybe. Az első pozitív hatás 3 hónap után várható. A programok struktúrája lehetővé teszi, hogy egyidejűleg két vagy három részképesség terápiája is megtörténjék. Ilyenkor a foglalkozások szervezése ciklikus. Egy napon azonban csak egyféle részképesség fejlesztése lehetséges, és a foglalkozás időtartama nem haladhatja meg az előírt tíz percet. A minimum hat-nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. Ezért a foglalkozásokat naponta kell végezni. A programok gyakorlatai más fejlesztő eljárásokkal is kombinálhatók.
A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki:
- Figyelem.
- Észlelés.
- Intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása).
- Emlékezet.
- Szerialitás (sorrendiség).
- Téri tájékozódás.
A vizsgálatot végző és terápiát meghatározó szakember havonta jelöli ki a feladatokat, adja át a tréninganyagot a szülőnek ill. a terápiát végzőnek, valamint kontrollálja az otthoni munkát.
A teljes képességrepertoár megismerését célozza meg, nem csupán a hibás funkciókat.
Állatasszisztált (kutyás, lovas) terápiák
Az állatasszisztált terápia sikerének legfőbb titka, hogy a négylábú képes ráhangolódni az emberre, átvenni a hangulatát, figyelni rá és segíteni őt.
A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hat a résztvevők érzelmi fejlődésére. A foglalkozások során növelhető a gyerekek önbizalma, fejlődik a mozgás koordinációjuk, javul a kedélyállapotuk. A kutya jelenléte a fejlesztő foglalkozásokon óriási motiváció a gyerekek számára.
A fejlesztés során sikerrel alkalmazható a terápiás kutyák értelmileg akadályozott felnőtteknél csakúgy, mint súlyos tanulási problémákkal küzdő, értelmileg, mozgásában vagy beszédében akadályozott, halmozottan fogyatékos vagy egyéb akadályozottsággal élő (autista, hiperaktív) gyermekeknél.
A lóasszisztált terápiában komoly szorongásoldó hatása van annak, hogy a gyermeknek egy nála lényegesen nagyobb testű állattal sikerül kapcsolatot kialakítania. Mozgásszervi rehabilitációban is jól alkalmazható.
A mozgásában korlátozott gyermek fejlesztése
Pető-módszer
Pető András magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta. A mozgássérültek gyógyítására fejlesztette ki a „Pető-módszert.” Halála után az ő nevét vette fel a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, ma Semmelweis Egyetem Pető András Kar.
Mozgáskorlátozottságról akkor beszélhetünk, ha a tartó és/vagy mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett sérülése, károsodása és/vagy funkciózavara következtében a mozgásos tapasztalatszerzés, a szocializáció jelentős mértékben és maradandóan akadályozott.
Ez az állapot kihat a gyermek pszichoszomatikus fejlődésére, cselekvéses tapasztalatszerzésére, társas kapcsolataira, nehezítetté válhat a kommunikáció, a társas alkalmazkodás. A mozgásában korlátozott gyermek sokszor elszigetelődik, így a személyiségére gyakran alacsony önértékelés jellemző. Ezért az egészséges személyiség kialakulásához feltétlenül szükséges a mozgásfunkciók fejlesztése.
Pető András orvosként pedagógiai alapokra helyezte az idegrendszeri eredetű sérülések következményeinek kezelését, holisztikus gondolkodásmódjának köszönhetően az érzékelés (látás, hallás, tapintás), valamint a mozgás és kommunikáció (beszéd) zavarát nem különböző helyeken dolgozó, különböző szakemberekre (gyógytornász, logopédus, fizoiterapeuta) bízta, hanem egyetlen szakemberre, a konduktor-pedagógusra.
A konduktív nevelés célja, hogy a központi idegrendszeri sérüléssel élő gyermek, túl azon, amit a rehabilitációt végző orvosok és gyógytornászok elérnek, megtanuljon önállóan élni, önmagát ellátni.
A pedagógiai alapú módszer a sérült személy aktivitására épít. Megtanítja, rávezeti a hétköznapi mozgásfolyamatok elvégzésére. Egyes foglalkozásokon a konduktor segítségével a szülő közvetíti a gyermek felé a feladatokat. A módszer része a tanultak alkalmazása a hétköznapi életben, mindennapos tevékenységben.
További védőnői tanácsról szóló cikkek
- Első házasok adókedvezménye, szülés után járó juttatások 2021-ben I.
A kedvezmény nincs életkorhoz kötve, bejegyzett élettársakra is alkalmazható, és akkor is igénybe vehető, ha az egyik házastárs már korábban kötött házasságot. Tehát a család havi nettó jövedelme 5 000 forinttal nő. A kedvezmény összesen 5 000 forint, ezt bármelyik fél igénybe veheti, de akár tetszőleges arányban meg is lehet osztani. A házaspár legkorábban a házasságkötést követő hónapban jogosult a kedvezményre, és azt a házasságot követő 24 hónapig veheti igénybe. Két év után megszűnik a jogosultság, akár igényeltük végig, akár nem. Szintén megszűnik a jogosultság válással vagy az egyik fél halálával.
A kedvezmény nem jár automatikusam, tehát igényelni kell! A házaspárnak közösen kell nyilatkoznia egymás adóazonosító jelének megadásával.
A kedvezmény igénylése kétféleképen történhet
Az éves adóbevallásban vagy év közben az adóelőleg meghatározásánál. Ez utóbbi hoz külön nyilatkozatot szükséges kitölteni.
A kedvezményt lehet, egy összegben a májusban esedékes személyi jövedelemadó bevalláskor is igényelni. Az első házasok kedvezménye gyermek születése után sem szűnik meg, vagyis a családi adókedvezménnyel együtt is igénybevehető. Sőt, akkor is jár a kedvezmény, ha az egyik fél már a házasság előtt igénybe vett családi adókedvezményt, a már meglévő gyermekei után. Az igénylés akkor is lehetséges, ha az egyik házastárs özvegy vagy elvált, de a másik az első házasságát köti. A külföldön kötött házasság esetén, akkor igényelhető, ha a házasságot a magyar állam elismeri.
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezményre jogosult a várandós kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa is, a várandóság 91. napjától. Ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt csak ő veheti igénybe. Abban az esetben viszont, ha az élettársak kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vetették és az egyéb feltételek mellett, a kedvezményt közösen érvényesíthetik.
Továbbá az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult. A kedvezményt az is érvényesítheti, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, nem saját (élettársával nem közös) gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.
A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A havonta igénybevehető kedvezmény mértékét a személyi jövedelemadó törvény határozza meg. Vagyis egy eltartott esetén, 66 670 Ft, két eltartott esetén, 133 330 Ft, három és minden további eltartott esetén pedig, 220 000 Ft.
Ha jogosultként mégsem tudja a családi kedvezményt az összevont adóalapból érvényesíteni, mert például a kedvezménykerete több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor lehetősége van, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az személyi jövedelemadó-bevallásban. A családi kedvezmény abban az esetben osztható meg, ha a gyermek után járó családi pótlékra egy személy jogosult. A jogosult személy megoszthatja a kedvezményt, például az élettársával, ha a jövedelme alacsony és önmaga nem tudná igénybe venni a kedvezmény teljes összegét. A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után.
A kedvezmény érvényesítésének menete
- Év közben, adóelőleg nyilatkozattal: A kedvezményt az arra jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Ebben az esetben a munkáltató levonja a családi adókedvezmény összegét, így már a havi fizetésből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
- Év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban: Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult személlyel, például élettársával. Az a házaspár, amely év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítette a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesítheti.
Csecsemőgondozási díj (CSED):
A CSED összege 2021.06.01.-től a bruttó fizetés 70 százalékáról, 100 százalékára emelkedik. A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal.
Az ellátást igényelheti
A CSEDet a szülő nőn kívül igényelheti, az a nő vagy férfi, aki csecsemőt fogad örökbe. Továbbá csecsemőt gondozó gyám, a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll, vagy ha az anya elhalálozik, illetve az anya felügyeleti foga megszűnik.
Az igénylés feltételei
Az igénybevétel feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül, a szülő, a gyám vagy a jogosult 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. A gyermeknek a biztosítás ideje alatt vagy ennek megszűnése utáni 42 napon belül kell megszületnie. A 42 nap letelte után is érvényesíteni lehet, baleseti táppénz folyósítása alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belüli születés esetén. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie! Nem számít a folytonosság megszakításának a 30 napnál nem hosszabb biztosítatlanság.
A biztosítási időbe beleszámít, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a baleseti táppénz folyósításának ideje. Ezenkívül a rehabilitációs ellátás folyósításának az ideje, a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött idő. A diplomás gyedet nem lehet beleszámítani.
Mennyi időre igényelhető?
A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
A szülési szabadság és a CSED folyósítása abban azokban az esetekben szűnik meg, ha a gyermek halva születik, a gyermek a születést követően hal meg. Ammenyiben a csecsemőt kiemelik a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezik, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladó időre bentlakásos szociális intézményben helyezik el. Viszont a szülési szabadság és az ezzel egyidejű CSED folyósítás sem lehet 6 hétnél rövidebb.
A CSED visszamenőleg is igényelhető, de ebben az esetben is csak 6 hónapos időtartamra.
A CSED összegének kiszámítása
A bruttó fizetésből a személyijövedelem adót vonják le, viszont nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék fizetés nem terheli.
Jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Az igénylő rendelkezik folyamatos biztosítással és van 180 nap jövedelme: A számítás alapjául a 180 napi jövedelem szolgál.
· Ha nem folyamatos a biztosítás, akkor a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Nincs 180 nap jövedelem: De az igénylő rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját, a 120 naptári nap tényleges jövedelem figyelembevételével állapítják meg. Erre akkor van lehetőség, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Nincs 120 nap jövedelem: Ebben az esetben, a jogosultság napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.
Nem jár CSED, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.
Hogyan kell igényelni?
Az igényléshez szükséges dokumentumok:
· Alap esetben, a - nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt – szükséges kitölteni. Egyéni vállalkozó, őstermelő az - igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez - elnevezésű nyomtatványt tölti ki. Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igényléséhez is, ebben az esetben a - Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez - elnevezésű nyomtatvány kell kitölteni.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban.
További dokumentumok:
- Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve, ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az - igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról - elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatalokban történik.
Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a kifizetőhely, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az összeget.
Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha van hiánypótlás legfeljebb 60 nap.
