Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
CUKORBETEGSÉG ÉS TERHESSÉG
El kell különítenünk a terhesség előtt már meglévő és a terhesség alatt jelentkező cukorbetegséget. Mindkét esetben fokozott gondozás szükséges, és a terhességet veszélyeztetett kategóriába soroljuk.
Cukorbetegség: Anyagcserezavar, melynek fő tünete az emelkedett vércukorszint. A vércukor legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon. Cukorbetegségről akkor beszélhetünk, ha az inzulintermelés csökken vagy megszűnik, illetve nem elég hatékonyan fejti ki hatását.
Terhesség cukorbetegen:
Néhány évtizeddel ezelőtt még, cukorbeteg nőknek az anyai és a magzati veszélyek miatt, a szakemberek nem javasolták a teherbeesést. A nem megfelelően gondozott, ellenőrzött és rosszul kezelt cukorbetegség esetén napjainkban is előfordulhatnak súlyos komplikációk. Megnő a koraszülés, a spontán vetélés és a méhen belüli elhalás veszélye. Gyakoribb a magas vérnyomás, a terhesség alatti fertőzés és az ödéma (vizenyő), nagyobb számban jelentkezhet terhességi mérgezés (toxémia). A túl magas anyai vércukor miatt fejlődési rendellenesség alakulhat ki.
A terhesség előtti teendők:
Fennálló cukorbetegség esetén a terhességet gondosan meg kell tervezni. A teherbeesést megelőző fél-egy évvel kezdődik, az ún. előgondozás, vagy felkészítő gondozás. Ezek legfőbb elemei a rendszeres belgyógyászati-diabetológiai, illetve szülészeti, szemészeti és laboratóriumi ellenőrzés:
- a vércukorszint gyakori (6-12 napi mérés) ellenőrzése,
- az érszövődmények felmérése: szem, vese és a keringés részletes ellenőrzése,
- rendszeres nőgyógyászati vizsgálat,
- túlsúly csökkentése,
- a normál vércukorszint elérése a cél (normoglikémia): a vércukor 3,5-7,0 mmol/l, fruktozamin 180.220 mol/l, HbA1C 4,5-5,6%, fontos a vizelet cukor-aceton rendszeres laborvizsgálata,
- diéta: napi 150-210 gramm szénhidrát meghatározott mennyiségi és időbeli elosztása,
- intenzív inzulinkezelés (a vércukorcsökkentő tabletták kerülése).
Terhesség:
Fontos a terhesség korai felismerése, és a gondozást végző szakemberek szoros együttműködése.
A várandóság alatt a vércukorszint is változik, ennek okai a különböző hormonális változásokban keresendők. A terhesség elején jelentkező émelygés, hányinger sokszor jár együtt étvágytalansággal, a gyakori hányás szintén hozzájárulhat a diéta felborulásához. A várandóság során változik az inzulinigény: az első három hónapban csökken az inzulinszükséglet, majd a következő három hónapban normalizálódik, vagy kismértékben emelkedik, míg az utolsó három hónapban megduplázódik, esetleg megháromszorozódik. Nagyon fontos, hogy gyakran és előírásszerűen étkezzen, mert a vércukorszint hirtelen és gyakori csökkenése veszélyt jelent a magzatra és az anyára egyaránt. Mindig legyen önnél valami, ami gyorsan megemeli a vércukor szintjét (pl: félpohárnyi cukros üdítőital, néhány glükóz tabletta), ezek segítenek a rosszullét elkerülésében.
Szülés:
A gondozást végző szakemberek döntik el, hogy mikor szükséges a kismamát befektetni a kórházba, de ez általában a terhesség 33-34. hetére tehető.
Magyarországon megfelelő diabetológiai felkészültségű centrumban javasolt.
Ezekben az intézményekben biztosított a vajúdás teljes ideje alatt a magzat és az édesanya állapotának folyamatos figyelemmel kisérése, és ha szükséges, minden rendelkezésre áll az esetleges beavatkozásokhoz. A szülést követően hirtelen lecsökken az anya inzulinszükséglete, ezért feltétlenül szükség van az inzulin adag csökkentésére már a következő napokban. Vigye magával a vércukormérőjét és a beadás eszközeit, mert így folyamatosan lehetősége van a napi többszöri vércukorszint-ellenőrzésre. Az újszülött állapotát a kórházi csoport (szülészorvos-szülésznő-gyermekgyógyász) rendszeresen ellenőrzi. Döntenek a gyermek megfelelő számú táplálásáról, ami hozzájárul az újszülött vércukorszintjének stabilizálásához. A cukorbeteg édesanyák újszülöttjeinél gyakoribb a sárgaság kialakulása, de általában nem jelentkezik súlyos formában.
Szoptatás:
A legjobb táplálási forma ebben az esetben is. Amennyiben az édesanya inzulint kap, módosítani kell az inzulinadagot, mert a szoptatás akár egyharmadára módosíthatja az inzulinigényt. Az étrenden is változtatni szükséges, mert a szoptatások csökkentik az anya vércukorszintjét, így több szénhidrátot kell fogyasztania.
A cukorbetegségre való hajlam örökletes és a családi halmozódás is megfigyelhető.
Terhességi cukorbetegség
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandóság idejére korlátozódik. Az európai népesség körében a terhességek 5-7 százalékát jellemzi. Oka hormonális változásokra vezethető vissza: a méhlepényben termelődő hormonok csökkentik a szervezetben termelődő inzulin hatását. Akkor is kialakulhat, ha semmilyen előzménye nem volt, vagyis nem jelentkezett a terhesség előtt a szénhidrát anyagcsere bármilyen zavara.
Terhességi cukorbetegségre hajlamosító tényezők:
- az anya magasabb életkora (35 év felett)
- elhízás (30 vagy nagyobb testtömegindex)
- a cukorbetegség családi halmozódása
- spontán vetélés, halvaszületés, koraszülés, fejlődési rendellenességgel született gyermek
- az előző gyermek 4000 g feletti születési súlya.
Amennyiben a fokozott kockázatot jelző állapotok hiányoznak, a terhesség második trimeszterében, 24-28. hetében elvégzett terheléses vércukor vizsgálat során diagnosztizálják az anyagcserezavart. A kockázati tényezők jelenléte esetén a terhesség 12-20. hetében történik a vizsgálat.
A terhességi cukorbetegség kezelésének legfontosabb célja, hogy a vércukorszintet olyan szintre csökkentsük, mint a szintén várandós, de cukorbetegségben nem szenvedő kismamáké.
Fontos a megfelelő diéta és a rendszeres vércukor ellenőrzése. Ez utóbbit a megfelelő tartományban kell tartani: étkezés előtt 3,5-5,4 mmol/l, étkezés után 1 órával kisebb, mint 7,0 mmol/l és 2 órával az étkezés után 6,1 mmol/l.
Javasolt napló vezetése a mért értékekről és az elfogyasztott napi étrendről. Ezt minden alkalommal vigye el a diabetológussal történő konzultációkra. A kiértékelt eredmény segítséget nyújt a további gondozáshoz. Elégséges az étrendi úton történő kezelés, vagy inzulin terápia is szükséges.
A szakorvosi vizsgálat általában kéthetente történik, mert a mért értékek esetleges romlása miatt időben szükség lehet beavatkozásra a gyermek és a kismama egészségének megóvása érdekében.
További védőnői tanácsról szóló cikkek
- Első házasok adókedvezménye, szülés után járó juttatások 2021-ben I.
A kedvezmény nincs életkorhoz kötve, bejegyzett élettársakra is alkalmazható, és akkor is igénybe vehető, ha az egyik házastárs már korábban kötött házasságot. Tehát a család havi nettó jövedelme 5 000 forinttal nő. A kedvezmény összesen 5 000 forint, ezt bármelyik fél igénybe veheti, de akár tetszőleges arányban meg is lehet osztani. A házaspár legkorábban a házasságkötést követő hónapban jogosult a kedvezményre, és azt a házasságot követő 24 hónapig veheti igénybe. Két év után megszűnik a jogosultság, akár igényeltük végig, akár nem. Szintén megszűnik a jogosultság válással vagy az egyik fél halálával.
A kedvezmény nem jár automatikusam, tehát igényelni kell! A házaspárnak közösen kell nyilatkoznia egymás adóazonosító jelének megadásával.
A kedvezmény igénylése kétféleképen történhet
Az éves adóbevallásban vagy év közben az adóelőleg meghatározásánál. Ez utóbbi hoz külön nyilatkozatot szükséges kitölteni.
A kedvezményt lehet, egy összegben a májusban esedékes személyi jövedelemadó bevalláskor is igényelni. Az első házasok kedvezménye gyermek születése után sem szűnik meg, vagyis a családi adókedvezménnyel együtt is igénybevehető. Sőt, akkor is jár a kedvezmény, ha az egyik fél már a házasság előtt igénybe vett családi adókedvezményt, a már meglévő gyermekei után. Az igénylés akkor is lehetséges, ha az egyik házastárs özvegy vagy elvált, de a másik az első házasságát köti. A külföldön kötött házasság esetén, akkor igényelhető, ha a házasságot a magyar állam elismeri.
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezményre jogosult a várandós kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa is, a várandóság 91. napjától. Ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt csak ő veheti igénybe. Abban az esetben viszont, ha az élettársak kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vetették és az egyéb feltételek mellett, a kedvezményt közösen érvényesíthetik.
Továbbá az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult. A kedvezményt az is érvényesítheti, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, nem saját (élettársával nem közös) gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.
A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A havonta igénybevehető kedvezmény mértékét a személyi jövedelemadó törvény határozza meg. Vagyis egy eltartott esetén, 66 670 Ft, két eltartott esetén, 133 330 Ft, három és minden további eltartott esetén pedig, 220 000 Ft.
Ha jogosultként mégsem tudja a családi kedvezményt az összevont adóalapból érvényesíteni, mert például a kedvezménykerete több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor lehetősége van, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az személyi jövedelemadó-bevallásban. A családi kedvezmény abban az esetben osztható meg, ha a gyermek után járó családi pótlékra egy személy jogosult. A jogosult személy megoszthatja a kedvezményt, például az élettársával, ha a jövedelme alacsony és önmaga nem tudná igénybe venni a kedvezmény teljes összegét. A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után.
A kedvezmény érvényesítésének menete
- Év közben, adóelőleg nyilatkozattal: A kedvezményt az arra jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Ebben az esetben a munkáltató levonja a családi adókedvezmény összegét, így már a havi fizetésből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
- Év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban: Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult személlyel, például élettársával. Az a házaspár, amely év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítette a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesítheti.
Csecsemőgondozási díj (CSED):
A CSED összege 2021.06.01.-től a bruttó fizetés 70 százalékáról, 100 százalékára emelkedik. A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal.
Az ellátást igényelheti
A CSEDet a szülő nőn kívül igényelheti, az a nő vagy férfi, aki csecsemőt fogad örökbe. Továbbá csecsemőt gondozó gyám, a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll, vagy ha az anya elhalálozik, illetve az anya felügyeleti foga megszűnik.
Az igénylés feltételei
Az igénybevétel feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül, a szülő, a gyám vagy a jogosult 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. A gyermeknek a biztosítás ideje alatt vagy ennek megszűnése utáni 42 napon belül kell megszületnie. A 42 nap letelte után is érvényesíteni lehet, baleseti táppénz folyósítása alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belüli születés esetén. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie! Nem számít a folytonosság megszakításának a 30 napnál nem hosszabb biztosítatlanság.
A biztosítási időbe beleszámít, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a baleseti táppénz folyósításának ideje. Ezenkívül a rehabilitációs ellátás folyósításának az ideje, a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött idő. A diplomás gyedet nem lehet beleszámítani.
Mennyi időre igényelhető?
A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
A szülési szabadság és a CSED folyósítása abban azokban az esetekben szűnik meg, ha a gyermek halva születik, a gyermek a születést követően hal meg. Ammenyiben a csecsemőt kiemelik a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezik, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladó időre bentlakásos szociális intézményben helyezik el. Viszont a szülési szabadság és az ezzel egyidejű CSED folyósítás sem lehet 6 hétnél rövidebb.
A CSED visszamenőleg is igényelhető, de ebben az esetben is csak 6 hónapos időtartamra.
A CSED összegének kiszámítása
A bruttó fizetésből a személyijövedelem adót vonják le, viszont nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék fizetés nem terheli.
Jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Az igénylő rendelkezik folyamatos biztosítással és van 180 nap jövedelme: A számítás alapjául a 180 napi jövedelem szolgál.
· Ha nem folyamatos a biztosítás, akkor a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Nincs 180 nap jövedelem: De az igénylő rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját, a 120 naptári nap tényleges jövedelem figyelembevételével állapítják meg. Erre akkor van lehetőség, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Nincs 120 nap jövedelem: Ebben az esetben, a jogosultság napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.
Nem jár CSED, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.
Hogyan kell igényelni?
Az igényléshez szükséges dokumentumok:
· Alap esetben, a - nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt – szükséges kitölteni. Egyéni vállalkozó, őstermelő az - igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez - elnevezésű nyomtatványt tölti ki. Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igényléséhez is, ebben az esetben a - Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez - elnevezésű nyomtatvány kell kitölteni.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban.
További dokumentumok:
- Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve, ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az - igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról - elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatalokban történik.
Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a kifizetőhely, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az összeget.
Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha van hiánypótlás legfeljebb 60 nap.
