Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
HOGYAN ÉS MIKOR ÉRDEMES BEVEZETNI A TEHÉNTEJET?
A tehéntej bevezetése nagyon fontos kérdés a hozzátáplálásban, és a legtöbb szülő tudja is, hogy kiemelt figyelmet kell rá fordítani. Míg néhány évtizeddel ezelőtt ez volt az egyik olyan élelmiszer, amivel először találkozott egy kisbaba, ma már a szakértők óva intenek a korai bevezetéstől. Ennek oka, hogy a tehéntej igen erős allergén, emellett nehezen emészthető, és nem is fedezi egy baba vagy kisgyermek tápanyagszükségletét.
A magyar szakmai ajánlások szerint 1 éves kor alatt tilos a tehéntej bevezetése, de több szakértő szerint érdemes ezt egészen 3 éves korig is kitolni. Az első 1000 napban megalapozhatjuk babánk későbbi egészségét és megelőzhetünk olyan felnőttkori megbetegedéseket, mint az elhízás, az allergia és a cukorbetegség. Így érdemes kiemelt figyelmet fordítani a táplálásra vonatkozó ajánlásokra ezen időszakban.
A szülők egy része az ajánlásoknak megfelelően vezeti be a tehéntejet, vagyis 1 éves korig nem találkoznak vele a gyermekek, azonban az első születésnap után gyakran lazítanak a szabályokon. A 12-36 hónapos gyerekek átlagosan 287 gramm tejterméket fogyasztanak egy nap, ennek 73 százaléka tehéntej1
– vagyis a 3 éves kort már nem sokan várják ki.
Mi a helyzet a többi tejtermékkel?
Bár a tehéntejjel érdemes minél tovább várni, a tejtermékekkel már más a helyzet. Több tejtermék is van, amit már 9 hónapos kortól kezdve be lehet vezetni a babáknak. A joghurt és a kefír adható elsőként, 1 hónap múlva sajttal, újabb 1 hónap múlva már túróval is megkínálhatjuk a babát. A többi tejtermékkel, mint például a tejszínnel, tejföllel azonban szintén javasolt kivárni a baba 1. életévének betöltését.
Sajnos sokan sietnek a hozzátáplálásban, amit jól mutat az a tény, hogy a 4-12 hónapos gyermekek naponta átlagosan 107 g tejterméket fogyasztanak, ennek pedig 56 százaléka tehéntej – abban a korosztályban, melyben még egyáltalán nem kellene jelen lennie. 1 éves kor fölött is érdemes ugyanakkor tehéntej helyett junior gyerekitalt adni a gyermeknek, ami kifejezetten a korosztály tápanyagigényeit figyelembe véve készül, emellett a napi 500 ml tejalapú folyékony táplálék biztosításához is hozzájárul.
Forrás:
További junior gyerekitalokról szóló cikkek
- ÍGY SEGÍTHETED MEGFELELŐ TÁPLÁLÁSSAL KISBABÁD IMMUNRENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSÉT
Épp úgy, ahogyan a közösségbe kerüléssel együtt járó tipikus felső légúti fertőzések is. Nem védheted meg gyermekedet a hasonló, például köhögéssel, orrfolyással vagy torokfájással járó betegségektől, de megfelelő étrenddel immunrendszerét felkészítheted a kihívásokra. A fogantatástól 3 éves korig tartó első 1000 nap ráadásul nemcsak a védekezőképesség, hanem a felnőttkori egészség megalapozásáról is szól.
Késő ősztől jobban oda kell figyelni a D-vitamin pótlására
Természetesen egész évben indokolt a vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás. Késő ősztől kora tavaszig azonban a megfelelő étrend az immunrendszer normális működését támogató D-vitamin pótlásához is jobban szükséges. Szervezetünk napsugárzás hatására képes előállítani ezt a vitamint, igaz, ehhez a csecsemőknek heti 30 perc napozás kellene.1 Még ha napozik is ennyit egy baba (a hosszan tartó, aktív napozás nem ajánlott), a D-vitamin képződését a naptej gátolja. Késő ősszel és télen pedig eleve nem lehetséges az egy szál pelenkában történő napoztatás.
Egy friss iparági kutatás szerint a magyar kisgyermekek közül sokan D-vitamin-hiánnyal küzdenek, az 1-3 éves korosztály 65%-a nem fogyaszt megfelelő mennyiséget ezen vitaminból.2 A felnőttek helyzete sem jobb: egy orvosi felmérésből kiderül, hogy tél végére a magyar felnőtt lakosság mintegy 95 százaléka D-vitamin-hiányos.1 Nem árt tudni, hogy azoknál, akik tartósan D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések és más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.3
A kisgyermek étrendjébe illeszthető D-vitamin-tartalmú ételek
Az, hogy milyen D-vitamin tartalmazó ételt fogyaszthat a baba, életkorától függ.
7 hónapos korában már kóstolhat májat, 8 hónapos korától tojássárgáját, 10 hónapos korától vörös húsokat, majd 1 éves kora felett halakat. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztva a kifejezetten az 1-3 éves korosztály igényeinek figyelembevételével kifejlesztett, napi 500 ml junior gyerekital is hozzájárulhat a D-vitamin-hiány megelőzéséhez.4
- MIÉRT FONTOS D-VITAMINT FOGYASZTANI KISGYERMEKKORBAN?
A D-vitamin a gyerekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy 1 éves kor alatt csepp formájában az orvos írja elő a napi szintű pótlást. 1 éves kor után azonban ennek vége szakad, ami tükröződik abban is, hogy az 1-3 éves gyerekek 65%-ának* az ajánlottnál alacsonyabb a D-vitamin bevitele Magyarországon. Figyeljünk erre oda, mert a D-vitamin számos kiemelten fontos folyamatot befolyásol a szervezet működésében!
Cukorbetegség és túlsúly
Az elhízás sajnos nem ritka jelenség Magyarországon, pedig az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek. A két év alatti gyermekek 10-14 százaléka 85-97 percentilis közé eső BMI-vel rendelkezik (potenciálisan túlsúlyos), 3-5 százalékuk BMI-je pedig 97 fölötti (potenciálisan elhízott). A 2-3 éves gyerekek 6 százaléka potenciálisan túlsúlyos, vagy elhízott*. Ezzel már gyermekkorban is érdemes foglalkozni, ugyanis a kisgyermekkori elhízás egyenes út a felnőttkori túlsúlyhoz is. Több tanulmány is talált már összefüggést a D-vitamin szint és a túlsúly között.
Egy kutatás során csecsemők különböző dózisú D-vitamint kaptak. Utánkövetéssel kiderült, hogy 3 éves korukban azoknak a gyerekeknek, akik több D-vitamint kaptak csecsemőkorukban, kisebb volt a testzsírszázalékuk, és nagyobb volt az izomtömegük. Gyerekek esetében ráadásul van kapcsolat a D-vitamin hiánya és az 1-es típusú diabétesz kialakulása között is.
Erősebb immunrendszer és jobb hangulat
Bizonyított tény, hogy a D-vitamin nagyban hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez is. Vizsgálatok kimutatták, hogy a D-vitamin hiányos gyerekeknél gyakrabban alakulhatnak ki légzőszervi megbetegedések és egyéb problémák.
A téli depresszióként is ismert szezonális hangulatzavar a gyerekeknél is létező jelenség, az okozója pedig a D-vitamin hiány, ami erősen negatív hatással van a kedélyállapotra is. Azok a gyerekek, akik elegendő D-vitamint kapnak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé jellemző rájuk bármilyen hangulatingadozás.
Egyes kutatások már arra is rámutattak, hogy az ADHD-s (vagyis a hiperaktivitással és koncentrációs zavarokkal küzdő) gyerekek körében gyakoribb a D-vitamin hiány. Ez arra enged következtetni, hogy a D-vitamin szintjének köze lehet az ADHD kialakulásához is.
A fentiek fényében nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kisgyermekek D-vitamin bevételére! Próbáljunk D-vitaminban gazdag ételekkel gazdagítani étrendjüket, vagy válasszuk alternatívaként a junior gyerekitalokat, melyek az 1-3 évesek speciális igényei szerint vannak kialakítva és így a kisgyermekek D-vitamin szükségletéhez is hozzájárulnak.
Forrás:
- A BABÁK TÁPLÁLÁSÁNAK LEGFONTOSABB SZABÁLYAI
Az első 1000 nap környezeti hatásainak, azon belül is a táplálásnak meghatározó a szerepe az egészséges fejlődés szempontjából. A korosztálynak megfelelő, vitamindús étrenddel olyan felnőttkori betegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések.
Íme, 5 fontos szabály, amelynek ismeretében gondoskodhatunk gyermekünk egészséges fejlődéséről:
1. Nem csak a gének határozzák meg gyermeked jövőjét!
A fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – óriási szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az élet első 1000 napjában szerzett immunitás egy életre szól. Ekkor a szülőnek aktív szerepe és egyedi, soha vissza nem térő lehetősége van gyermeke felnőttkori egészségének alakításában.
2. Az édesanya táplálkozása kihat gyermeke egész életére és egészségére
A magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amit az édesanya fogyaszt, így a terhesség alatt kiemelten fontos a megnövekedett vitaminszükséglet pótlása. Fontos, hogy az édesanya szervezetében már a terhesség előtt, a babatervezés időszakában megfelelő mennyiségben jelen legyenek az egészséges fejlődéshez szükséges vitaminok és nyomelemek. A megnövekedett vitamin- és ásványianyag-szükséglet fedezésére a várandósság alatt és a szoptatás időszakában is fokozottan ügyelni kell.
3. A baba legjobb tápláléka az anyatej
Az első 6 hónapban az anyatej az elsődleges táplálékforrás a csecsemő számára. Tartalmaz minden vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége van és folyamatosan igazodik igényeihez. Tökéletes a tápanyagtartalma, így a szoptatott gyermekeknél kisebb az esély az elhízásra, alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük.
4. A hozzátáplálás nem verseny
Szülőként egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy kialakítsuk gyermekünk egészséges étkezési szokásait. A babák étrendjébe csak akkor vezessünk be új ételt, amikor emésztőrendszerük már megérett rá. Fontos a türelem és a fokozatosság! Egyszerre csak egy újdonságot kínáljunk.
5. A kisgyermek 1 éves kor felett sem „mini” felnőtt
A kisgyermekeknek 1 éves kor felett még eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek! Eltérő a vitamin- és ásványianyag-igényük, és a felnőttek ízlése szerint fűszerezett, sózott és cukrozott ételek megterhelik az emésztőrendszerüket. A tehéntej fogyasztása egyéves kor alatt semmiképp nem javasolt, mert magas fehérjetartalma szintén megterhelő lehet a baba emésztőrendszerének és a veséknek. Számos szakember 1-3 éves kor között is előnyösebbnek tartja az életkori tápanyagigényeknek megfelelően kialakított junior gyerekitalok fogyasztását, melyek hozzájárulnak a gyermekek vitaminszükségletének fedezéséhez.
Kíváncsi vagy, hogy milyen az 1-3 éves korosztály ideális étrendje? Látogass el honlapunkra: nutricheq-szuloi-utmutato-19.pdf (closte.com)
