Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
A VASHIÁNY JELEI KISGYERMEKKORBAN
A vashiány az egyik leggyakoribb ásványianyag-hiány, amely rengeteg felnőttet és csecsemőt, kisgyermeket érint világszerte.
A Magyar Gyermekorvosok Társaságának 2010-es felmérése alapján az 1-3 éves korú gyermekek nagy része hiányt szenved valamilyen tápanyagból, és a leggyakoribb ezek közül a vashiány. Mivel ez a tápanyaghiányos állapot nem minden esetben jár tünettel, a vérszegénységhez vezető vashiányt kideríteni nem mindig egyszerű (fontos azonban megjegyezni, hogy fordítva ez nem igaz: a vérszegénység oka nem csak a vashiány lehet).
Az anyatejes táplálás során – amennyiben az édesanya megfelelő vasellátottsággal rendelkezik – biztosított a csecsemő vaspótlása. 1 éves kor felett azonban igen gyakori a szoptatás elmaradásával együtt járó vashiány.
A tápanyaghiányos állapot tünetei a következők lehetnek (mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy gyakran semmi tünettel nem jár): bágyadtság, levertség, sápadtság, fáradékonyság, vékonyodó körmök, fejfájás, étvágytalanság. Emellett érdemes felfigyelni a szokatlan evési kényszerre, így például kosz, jég, kréta, tiszta keményítő utáni étvágyra, amely szintén a kóros vashiány tünete lehet.
A kóros vashiányt általában csak vérvizsgálattal tudják megállapítani az orvosok, amikor a lassabban gyarapodó, bágyadt picit vizsgálatra viszi a szülő. Érdemes hát tisztában lenni a tünetekkel, és odafigyelni a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással történő megelőzésre.
Az agyfejlődésben és vörösvérsejt-képzésben kulcsszerepet játszó vas pótlása önmagában ugyanakkor nem elegendő. Ez csak C-vitaminnal és folsavbevitellel együtt igazán hatékony, amelyek együtt segítik a nélkülözhetetlen ásványi anyag felszívódását.
A napi étkezésekkel – különösen válogatós kicsik esetében – gyakran nehézkes a megfelelő vaspótlás, ám szerencsére ez egyre könnyebben megoldható. A speciálisan e korosztály számára kifejlesztett gyerekitalok napi fogyasztása mintegy hozzájárul a kicsik napi vasszükségletének, és nem utolsó sorban a napi D-vitamin szükségletének fedezéséhez is.
Az 1-3 éves korosztály táplálkozásáról és vitaminszükségletéről bővebben itt olvashatsz:
További junior gyerekitalokról szóló cikkek
- ÍGY SEGÍTHETED MEGFELELŐ TÁPLÁLÁSSAL KISBABÁD IMMUNRENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSÉT
Épp úgy, ahogyan a közösségbe kerüléssel együtt járó tipikus felső légúti fertőzések is. Nem védheted meg gyermekedet a hasonló, például köhögéssel, orrfolyással vagy torokfájással járó betegségektől, de megfelelő étrenddel immunrendszerét felkészítheted a kihívásokra. A fogantatástól 3 éves korig tartó első 1000 nap ráadásul nemcsak a védekezőképesség, hanem a felnőttkori egészség megalapozásáról is szól.
Késő ősztől jobban oda kell figyelni a D-vitamin pótlására
Természetesen egész évben indokolt a vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás. Késő ősztől kora tavaszig azonban a megfelelő étrend az immunrendszer normális működését támogató D-vitamin pótlásához is jobban szükséges. Szervezetünk napsugárzás hatására képes előállítani ezt a vitamint, igaz, ehhez a csecsemőknek heti 30 perc napozás kellene.1 Még ha napozik is ennyit egy baba (a hosszan tartó, aktív napozás nem ajánlott), a D-vitamin képződését a naptej gátolja. Késő ősszel és télen pedig eleve nem lehetséges az egy szál pelenkában történő napoztatás.
Egy friss iparági kutatás szerint a magyar kisgyermekek közül sokan D-vitamin-hiánnyal küzdenek, az 1-3 éves korosztály 65%-a nem fogyaszt megfelelő mennyiséget ezen vitaminból.2 A felnőttek helyzete sem jobb: egy orvosi felmérésből kiderül, hogy tél végére a magyar felnőtt lakosság mintegy 95 százaléka D-vitamin-hiányos.1 Nem árt tudni, hogy azoknál, akik tartósan D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések és más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.3
A kisgyermek étrendjébe illeszthető D-vitamin-tartalmú ételek
Az, hogy milyen D-vitamin tartalmazó ételt fogyaszthat a baba, életkorától függ.
7 hónapos korában már kóstolhat májat, 8 hónapos korától tojássárgáját, 10 hónapos korától vörös húsokat, majd 1 éves kora felett halakat. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztva a kifejezetten az 1-3 éves korosztály igényeinek figyelembevételével kifejlesztett, napi 500 ml junior gyerekital is hozzájárulhat a D-vitamin-hiány megelőzéséhez.4
- MIÉRT FONTOS D-VITAMINT FOGYASZTANI KISGYERMEKKORBAN?
A D-vitamin a gyerekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy 1 éves kor alatt csepp formájában az orvos írja elő a napi szintű pótlást. 1 éves kor után azonban ennek vége szakad, ami tükröződik abban is, hogy az 1-3 éves gyerekek 65%-ának* az ajánlottnál alacsonyabb a D-vitamin bevitele Magyarországon. Figyeljünk erre oda, mert a D-vitamin számos kiemelten fontos folyamatot befolyásol a szervezet működésében!
Cukorbetegség és túlsúly
Az elhízás sajnos nem ritka jelenség Magyarországon, pedig az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek. A két év alatti gyermekek 10-14 százaléka 85-97 percentilis közé eső BMI-vel rendelkezik (potenciálisan túlsúlyos), 3-5 százalékuk BMI-je pedig 97 fölötti (potenciálisan elhízott). A 2-3 éves gyerekek 6 százaléka potenciálisan túlsúlyos, vagy elhízott*. Ezzel már gyermekkorban is érdemes foglalkozni, ugyanis a kisgyermekkori elhízás egyenes út a felnőttkori túlsúlyhoz is. Több tanulmány is talált már összefüggést a D-vitamin szint és a túlsúly között.
Egy kutatás során csecsemők különböző dózisú D-vitamint kaptak. Utánkövetéssel kiderült, hogy 3 éves korukban azoknak a gyerekeknek, akik több D-vitamint kaptak csecsemőkorukban, kisebb volt a testzsírszázalékuk, és nagyobb volt az izomtömegük. Gyerekek esetében ráadásul van kapcsolat a D-vitamin hiánya és az 1-es típusú diabétesz kialakulása között is.
Erősebb immunrendszer és jobb hangulat
Bizonyított tény, hogy a D-vitamin nagyban hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez is. Vizsgálatok kimutatták, hogy a D-vitamin hiányos gyerekeknél gyakrabban alakulhatnak ki légzőszervi megbetegedések és egyéb problémák.
A téli depresszióként is ismert szezonális hangulatzavar a gyerekeknél is létező jelenség, az okozója pedig a D-vitamin hiány, ami erősen negatív hatással van a kedélyállapotra is. Azok a gyerekek, akik elegendő D-vitamint kapnak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé jellemző rájuk bármilyen hangulatingadozás.
Egyes kutatások már arra is rámutattak, hogy az ADHD-s (vagyis a hiperaktivitással és koncentrációs zavarokkal küzdő) gyerekek körében gyakoribb a D-vitamin hiány. Ez arra enged következtetni, hogy a D-vitamin szintjének köze lehet az ADHD kialakulásához is.
A fentiek fényében nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kisgyermekek D-vitamin bevételére! Próbáljunk D-vitaminban gazdag ételekkel gazdagítani étrendjüket, vagy válasszuk alternatívaként a junior gyerekitalokat, melyek az 1-3 évesek speciális igényei szerint vannak kialakítva és így a kisgyermekek D-vitamin szükségletéhez is hozzájárulnak.
Forrás:
