Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
HOGYAN PÓTOLJUK KISBABÁNK VASSZÜKSÉGLETÉT?
A legfrissebb hazai kutatások szerint az 1-3 éves korosztály csaknem 90%-a soha vagy csak ritkán kap vasat,[1] pedig a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – meghatározó a gyermekkori egészség megalapozásában, és olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
A kutatás adatai riasztóak, hiszen a vashiányos állapot nem csupán vérszegénységhez vezethet, hanem súlyos esetben a babák szellemi és mozgásfejlődését is visszavetheti.
Sokan nem tudják, hogy a hiányállapot tünetei nem jelentkeznek azonnal, az elégtelen vasbevitel sokkal inkább hosszútávú következményekkel jár. A vasnak kiemelt szerepe van az agy és az idegrendszer fejlődésében, így azok a gyermekek, akik életük első 3 évében nem kapnak elegendő mennyiségű vasat (napi 7 mg-ot) később akár komoly tanulási nehézségekkel és viselkedési zavarokkal is küzdhetnek. A megelőzés érdekében néhány árulkodó jelre érdemes figyelni: ha gyakran látjuk bágyadtnak, levertnek, sápadtnak, étvágytalannak a babát, vagy, ha sokszor küzd fejfájással, esetleg makacs fertőzésekkel, lehet, hogy vashiány áll a tünetek hátterében.
A fejlődő szervezet számára elengedhetetlen nyomelem pótlásában segítségünkre vannak a vasban gazdag élelmiszerek (például a spenót, a brokkoli, a babfélék, a tojás vagy a vörös húsok). A változatos étrend részeként a korosztály számára kifejlesztett gyerekitalok is hozzájárulhatnak a vas, illetve egyéb fontos vitaminok és ásványi anyagok pótlásához.
Ha szeretnéd tudni, hogy mit tartalmaz az 1-3 éves korosztály ideális étrendje, látogass el az Első 1000 Nap Program oldalára, és tekintsd meg a mintaétrendünket!
nutricheq-szuloi-utmutato-19.pdf (closte.com)
Forrás:
[1] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptatós anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutrikomp, 2015
További junior gyerekitalokról szóló cikkek
- ÍGY SEGÍTHETED MEGFELELŐ TÁPLÁLÁSSAL KISBABÁD IMMUNRENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSÉT
Épp úgy, ahogyan a közösségbe kerüléssel együtt járó tipikus felső légúti fertőzések is. Nem védheted meg gyermekedet a hasonló, például köhögéssel, orrfolyással vagy torokfájással járó betegségektől, de megfelelő étrenddel immunrendszerét felkészítheted a kihívásokra. A fogantatástól 3 éves korig tartó első 1000 nap ráadásul nemcsak a védekezőképesség, hanem a felnőttkori egészség megalapozásáról is szól.
Késő ősztől jobban oda kell figyelni a D-vitamin pótlására
Természetesen egész évben indokolt a vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás. Késő ősztől kora tavaszig azonban a megfelelő étrend az immunrendszer normális működését támogató D-vitamin pótlásához is jobban szükséges. Szervezetünk napsugárzás hatására képes előállítani ezt a vitamint, igaz, ehhez a csecsemőknek heti 30 perc napozás kellene.1 Még ha napozik is ennyit egy baba (a hosszan tartó, aktív napozás nem ajánlott), a D-vitamin képződését a naptej gátolja. Késő ősszel és télen pedig eleve nem lehetséges az egy szál pelenkában történő napoztatás.
Egy friss iparági kutatás szerint a magyar kisgyermekek közül sokan D-vitamin-hiánnyal küzdenek, az 1-3 éves korosztály 65%-a nem fogyaszt megfelelő mennyiséget ezen vitaminból.2 A felnőttek helyzete sem jobb: egy orvosi felmérésből kiderül, hogy tél végére a magyar felnőtt lakosság mintegy 95 százaléka D-vitamin-hiányos.1 Nem árt tudni, hogy azoknál, akik tartósan D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések és más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.3
A kisgyermek étrendjébe illeszthető D-vitamin-tartalmú ételek
Az, hogy milyen D-vitamin tartalmazó ételt fogyaszthat a baba, életkorától függ.
7 hónapos korában már kóstolhat májat, 8 hónapos korától tojássárgáját, 10 hónapos korától vörös húsokat, majd 1 éves kora felett halakat. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztva a kifejezetten az 1-3 éves korosztály igényeinek figyelembevételével kifejlesztett, napi 500 ml junior gyerekital is hozzájárulhat a D-vitamin-hiány megelőzéséhez.4
- MIÉRT FONTOS D-VITAMINT FOGYASZTANI KISGYERMEKKORBAN?
A D-vitamin a gyerekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy 1 éves kor alatt csepp formájában az orvos írja elő a napi szintű pótlást. 1 éves kor után azonban ennek vége szakad, ami tükröződik abban is, hogy az 1-3 éves gyerekek 65%-ának* az ajánlottnál alacsonyabb a D-vitamin bevitele Magyarországon. Figyeljünk erre oda, mert a D-vitamin számos kiemelten fontos folyamatot befolyásol a szervezet működésében!
Cukorbetegség és túlsúly
Az elhízás sajnos nem ritka jelenség Magyarországon, pedig az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek. A két év alatti gyermekek 10-14 százaléka 85-97 percentilis közé eső BMI-vel rendelkezik (potenciálisan túlsúlyos), 3-5 százalékuk BMI-je pedig 97 fölötti (potenciálisan elhízott). A 2-3 éves gyerekek 6 százaléka potenciálisan túlsúlyos, vagy elhízott*. Ezzel már gyermekkorban is érdemes foglalkozni, ugyanis a kisgyermekkori elhízás egyenes út a felnőttkori túlsúlyhoz is. Több tanulmány is talált már összefüggést a D-vitamin szint és a túlsúly között.
Egy kutatás során csecsemők különböző dózisú D-vitamint kaptak. Utánkövetéssel kiderült, hogy 3 éves korukban azoknak a gyerekeknek, akik több D-vitamint kaptak csecsemőkorukban, kisebb volt a testzsírszázalékuk, és nagyobb volt az izomtömegük. Gyerekek esetében ráadásul van kapcsolat a D-vitamin hiánya és az 1-es típusú diabétesz kialakulása között is.
Erősebb immunrendszer és jobb hangulat
Bizonyított tény, hogy a D-vitamin nagyban hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez is. Vizsgálatok kimutatták, hogy a D-vitamin hiányos gyerekeknél gyakrabban alakulhatnak ki légzőszervi megbetegedések és egyéb problémák.
A téli depresszióként is ismert szezonális hangulatzavar a gyerekeknél is létező jelenség, az okozója pedig a D-vitamin hiány, ami erősen negatív hatással van a kedélyállapotra is. Azok a gyerekek, akik elegendő D-vitamint kapnak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé jellemző rájuk bármilyen hangulatingadozás.
Egyes kutatások már arra is rámutattak, hogy az ADHD-s (vagyis a hiperaktivitással és koncentrációs zavarokkal küzdő) gyerekek körében gyakoribb a D-vitamin hiány. Ez arra enged következtetni, hogy a D-vitamin szintjének köze lehet az ADHD kialakulásához is.
A fentiek fényében nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kisgyermekek D-vitamin bevételére! Próbáljunk D-vitaminban gazdag ételekkel gazdagítani étrendjüket, vagy válasszuk alternatívaként a junior gyerekitalokat, melyek az 1-3 évesek speciális igényei szerint vannak kialakítva és így a kisgyermekek D-vitamin szükségletéhez is hozzájárulnak.
Forrás:
